"Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!"
Amit ezzel az írással üzenni szeretnék az igazán a végére fog kiderülni és nem is biztos, hogy át tudom adni a gondolataimat.
Életünk minőségének egy ritkán boncolgatott részéről próbálok szólni, arról, ami belül van, ami emberré, felelős, lelkiismeretes, tisztességes emberré teszi az embert, a szellemiségről, azokról az apró megnyilvánulásokról, ami azt jelzi, talán még van lelkünk is.
Ahogy figyelem az embereket, egyes ismerős és kevésbé ismerős emberek változásait, akár a személyes, akár itt a virtuális térben, régóta tudom, hogy baj van körülöttünk, nagyon eldurvultunk. Most, hogy néhány napja kicsit jobban kijárok a külvilágba többet megtapasztalok és észreveszek, mint az otthon védelméből. Amit látok és tapasztalok az elborzaszt.
Az emberek (és ebben nincs különbség gazdag és szegény, okos és buta között) csak azzal foglalkoznak, hogy hogyan ártsanak a másiknak, hogyan bosszantsák, hogyan tartsanak be neki, hogyan, mivel mószerolják, miért súgjanak össze a háta mögött, mi az amivel egy kis rosszat lehet mondani a másikról, hogyan lehet kifigurázni, figyelik a másikat, de csak azért, hogy sebezhető pontot találjanak rajta.
Természetesen vannak üdítő kivételek és éppen azért tűnnek ki annyira, mert olyan ritkán találkozni segítőkészséggel és empátiával, hogy ha előfordul, az már megható.
Csodálkozom ugyan ezen a jelenségen, de ha belegondolok érteni vélem, az emberek életkörülményei ma már olyan nehezek és kellemetlenek, hogy vagy folyamatosan küzdeni kényszerülnek vagy belefáradnak és feladják. Mindkét változat frusztrációt, kedélyvesztést, befelé fordulást eredményez és kifejleszti sajnos azt a sokakban megbúvó "rosszindulatot", hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is.
Hogyan kapcsolódik ez a választásokhoz? Végtelenül egyszerűen.
Nem nagy dolog, de itt nálunk tagja leszek a választási bizottságnak, felkért a kormányváltók helyi képviselője. (csináltam én ezt több választás alkalmával Budapesten, így gondoltam, egyszerű lesz) Hát a fent említett megfigyeléseimből kiindulva nem lesz egyszerű.
Ilyenkor a bizottsági tagok a választással kapcsolatos teendőket megbeszélve oktatásban részesülnek és esküt tesznek. Ez rendben meg is történt most is.
Itt lép be a fent említett lélekromboló tényező a választási oktatásba is, vagyis elképzelt példákon keresztül felvilágosítást kaptunk arról is, hogy hogyan lehet, hogyan szoktak csalni. Hát, mit mondjak erre? Hol van a választás remélt tisztasága, ha már előtte biztosak vagyunk abban, hogy csalni fognak és erre is oktatást kell kapni a választást lebonyolítóknak?
Tehát a pártok képviselőit kioktatják arra, hogyan figyeljenek a lehetséges csalásokra, az önkormányzatok által kiválasztott dolgozókat pedig kioktatják arra, hogy hogyan figyeljenek minket és mit szabad nekünk, pedig mindent szabad.
A rendszerváltást követő választások alkalmával - volt egy pár - fel sem merült a csalás fogalma, hiszen örültünk a szabad választásoknak. Ma pedig már a kampány ideje alatt a valóságban is előfordulnak próbálkozások (fénymásolás) és a csalás észrevételére oktatnak, csak sajnos ebben is benne van a "ki, ki ellen" intelme.
Íme itt a méreg, a métely, ami beférkőzött az emberek közé, ami beszivárgott minden porcikájukba. Azok az emberek, akik a mindennapokban az utcán és boltban köszöntek nekem a kormányváltó párt képviselőjeként már nem köszönnek. Én pedig ugyanaz az ember maradtam.
Menjetek el szavazni, húzzátok azt az X-et jól meggondoltan a megfelelő helyre, mert ettől függ a jövő, a haza sorsa és a saját sorsunk, és az hogy az ember visszakaphassa az emberségét.
Kölcsey Ferenc: Huszt
Ahogy figyelem az embereket, egyes ismerős és kevésbé ismerős emberek változásait, akár a személyes, akár itt a virtuális térben, régóta tudom, hogy baj van körülöttünk, nagyon eldurvultunk. Most, hogy néhány napja kicsit jobban kijárok a külvilágba többet megtapasztalok és észreveszek, mint az otthon védelméből. Amit látok és tapasztalok az elborzaszt.
Az emberek (és ebben nincs különbség gazdag és szegény, okos és buta között) csak azzal foglalkoznak, hogy hogyan ártsanak a másiknak, hogyan bosszantsák, hogyan tartsanak be neki, hogyan, mivel mószerolják, miért súgjanak össze a háta mögött, mi az amivel egy kis rosszat lehet mondani a másikról, hogyan lehet kifigurázni, figyelik a másikat, de csak azért, hogy sebezhető pontot találjanak rajta.
Természetesen vannak üdítő kivételek és éppen azért tűnnek ki annyira, mert olyan ritkán találkozni segítőkészséggel és empátiával, hogy ha előfordul, az már megható.
Csodálkozom ugyan ezen a jelenségen, de ha belegondolok érteni vélem, az emberek életkörülményei ma már olyan nehezek és kellemetlenek, hogy vagy folyamatosan küzdeni kényszerülnek vagy belefáradnak és feladják. Mindkét változat frusztrációt, kedélyvesztést, befelé fordulást eredményez és kifejleszti sajnos azt a sokakban megbúvó "rosszindulatot", hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is.
Hogyan kapcsolódik ez a választásokhoz? Végtelenül egyszerűen.
Nem nagy dolog, de itt nálunk tagja leszek a választási bizottságnak, felkért a kormányváltók helyi képviselője. (csináltam én ezt több választás alkalmával Budapesten, így gondoltam, egyszerű lesz) Hát a fent említett megfigyeléseimből kiindulva nem lesz egyszerű.
Ilyenkor a bizottsági tagok a választással kapcsolatos teendőket megbeszélve oktatásban részesülnek és esküt tesznek. Ez rendben meg is történt most is.
Itt lép be a fent említett lélekromboló tényező a választási oktatásba is, vagyis elképzelt példákon keresztül felvilágosítást kaptunk arról is, hogy hogyan lehet, hogyan szoktak csalni. Hát, mit mondjak erre? Hol van a választás remélt tisztasága, ha már előtte biztosak vagyunk abban, hogy csalni fognak és erre is oktatást kell kapni a választást lebonyolítóknak?
Tehát a pártok képviselőit kioktatják arra, hogyan figyeljenek a lehetséges csalásokra, az önkormányzatok által kiválasztott dolgozókat pedig kioktatják arra, hogy hogyan figyeljenek minket és mit szabad nekünk, pedig mindent szabad.
A rendszerváltást követő választások alkalmával - volt egy pár - fel sem merült a csalás fogalma, hiszen örültünk a szabad választásoknak. Ma pedig már a kampány ideje alatt a valóságban is előfordulnak próbálkozások (fénymásolás) és a csalás észrevételére oktatnak, csak sajnos ebben is benne van a "ki, ki ellen" intelme.
Íme itt a méreg, a métely, ami beférkőzött az emberek közé, ami beszivárgott minden porcikájukba. Azok az emberek, akik a mindennapokban az utcán és boltban köszöntek nekem a kormányváltó párt képviselőjeként már nem köszönnek. Én pedig ugyanaz az ember maradtam.
Menjetek el szavazni, húzzátok azt az X-et jól meggondoltan a megfelelő helyre, mert ettől függ a jövő, a haza sorsa és a saját sorsunk, és az hogy az ember visszakaphassa az emberségét.
Kölcsey Ferenc: Huszt
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Mi fogott meg ebben az idézetben? Az hogy minden benne van!
A választás a hatás ideje, most követhetjük Kölcseynek azon intelmét, hogy HASS! A szavazatoddal hass! Ha változást remélsz, szeretnél, akarsz, akkor szavazz arra! A többi a jövő dolga, a változást óhajtók győzelme után lehet alkotni, gyarapítani, hogy a haza fényre derülhessen, és a sorsunk jobbra fordulhasson.
Mit értek az alatt, hogy jobb legyen, más legyen? Nem azt, hogy ki lesz a miniszterelnök, nem azt, hogy hogyan fog változni a kormányzó és ellenzékben lévő pártok viszonya, nem azt, hogy hogyan fognak átrendeződni a törvényeket hozó és azokat betartató réteg sorai, nem azt, hogy hogyan fogják másképp osztani a nagy javadalmakat, ez is nagyon fontos, de nem erre gondolok.
A minket hétköznapi embereket érintő egyszerű dolgokra gondolok. A szavazatodtól függ, hogy jobb lesz e az életünk, a miénk, mindenkié személy szerint, lesz e munkánk, lesz e normális jövedelmünk, lesz e jó iskolája a gyermekeinknek, unokáinknak...tudunk-e békességben, szorongás nélkül igazán emberhez méltó életet élni. Fel tudja-e számolni a jövő nemzedéke a szegénységet? Ez függ a szavazatodtól!
Ezért szavazz, kedves olvasó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése